A TSH, azaz a tireotropin, az agyalapi mirigyben termelődik, és megszabja, hogy a pajzsmirigy mennyi hormont bocsásson ki. Mivel az agyalapi mirigy a vér pajzsmirigyhormon-szintjére reagál, a TSH azzal ellentétes irányba mozdul el, és a pajzsmirigy állapotában bekövetkező eltolódás legérzékenyebb korai jelzése. Az agyalapi mirigy és a pajzsmirigy alkotta szabályozókör egészéről ad képet, nem önmagában a mirigyről.
Ehhez a mutatóhoz még nincsenek eredmények.
Az emelkedett TSH leggyakrabban azt jelenti, hogy az agyalapi mirigy egy túl keveset termelő pajzsmirigyet ösztönöz – ez a csökkent működésű mirigy képe, amelynek hátterében gyakran autoimmun folyamat áll. A csökkent TSH leggyakrabban a pajzsmirigyhormon feleslegét kíséri, akár magából a mirigyből származik, akár a szükségesnél magasabbra állított pótló adagból. Mindkét irányú eltérés átmenetileg megjelenhet a pajzsmiriggyel össze nem függő betegség alatt és után is, ezért egyetlen önmagában álló kóros érték ismétlést és orvosi értékelést tesz szükségessé, nem következtetést.
A TSH napi ritmust követ, éjszaka tetőzik, délután csökken, ezért az ismételt vizsgálatokhoz hasonló időpontban célszerű vért venni; a levotiroxin adagjának időzítése érdemben nem befolyásolja, ugyanakkor a nagy dózisú biotinkészítmények, a terhesség és bármilyen heveny betegség egyaránt torzíthatja. A szabad T4-gyel és a szabad T3-mal együtt értékelendő, az eltérés okának tisztázásakor pedig a TPO- és a tireoglobulin-antitesttel is.
A referenciatartományok általános felnőtt értékek, és laboronként, módszerenként, életkor és nem szerint eltérhetnek. Tájékoztató jellegűek, nem diagnózis — az eredményeket beszélje meg orvosával.