A monociták százalékos aránya azt mutatja, hogy a fehérvérsejtek mekkora hányada monocita. A monociták rövid ideig keringenek, majd makrofágként lépnek be a szövetekbe, ahol mikrobákat és sejttörmeléket takarítanak el, és segítenek összehangolni az elhúzódóbb gyulladást. Az érték az immunválasz fagocitáló és szövetjavító oldaláról tanúskodik.
Ehhez a mutatóhoz még nincsenek eredmények.
Az emelkedett arány leggyakrabban akut fertőzésből való felépüléskor, krónikus fertőzésekben és krónikus gyulladásos állapotokban jelenik meg, ritkábban pedig a csontvelő betegsége felé mutat. A csökkent arány önmagában gyengébb jelzés, és leggyakrabban szteroidkezelés mellett vagy elhatalmasodó akut fertőzésben látható. Bármelyik irány ok arra, hogy a vizsgálatot megismételjék, és az orvos az összefüggéseiben olvassa, nem pedig önmagában vett következtetés.
Az érték függ a közelmúltbeli és a fennálló fertőzéstől, a betegség szakaszától, valamint a szteroid- vagy kemoterápiás kezeléstől, a kisebb százalékos ingadozások pedig a szokásos számlálási szórás körébe esnek. Az abszolút monocitaszámmal és a kvalitatív vérkép többi elemével, különösen a neutrofilekkel és a limfocitákkal együtt, valamint a teljes fehérvérsejtszámhoz viszonyítva értelmezendő.
A referenciatartományok általános felnőtt értékek, és laboronként, módszerenként, életkor és nem szerint eltérhetnek. Tájékoztató jellegűek, nem diagnózis — az eredményeket beszélje meg orvosával.