A Lipoprotein(a) egy sajátos, koleszterint szállító részecskét mér, amely az LDL-hez hasonlít, de egy további fehérje, az apolipoprotein(a) is kapcsolódik hozzá. Koncentrációját nagyrészt az öröklés határozza meg, és az élet során meglehetősen állandó marad, így a szív- és érrendszeri kockázat örökölt összetevőjéről tanúskodik, nem pedig az aktuális étrendről vagy életmódról. Rendszerint egyszer mérik, hogy az adott személy kiindulási kockázatát a lipidkép többi része mellé lehessen helyezni.
Ehhez a mutatóhoz még nincsenek eredmények.
Az emelkedett értékek leggyakrabban azt az örökölt változatot tükrözik, amely több ilyen részecskét termel, és populációs szinten a szívkoszorúerek korábban jelentkező érelmeszesedéses betegségével, valamint az aortabillentyű szűkületével társulnak. A szint vesebetegség során, csökkent működésű pajzsmirigy esetén és a menopauza után is emelkedhet. Az alacsony értékeknek nincs elismert egészségügyi jelentésük, és nem tekintik őket leletnek. Az emelkedett eredmény hosszú távú kockázatot ír le, nem folyamatban lévő eseményt, és az összesített kockázati képről az orvossal folytatott beszélgetésbe tartozik.
A koncentráció alig reagál az éhgyomri állapotra, a napszakra vagy a nemrég elfogyasztott étkezésre, ám egy fennálló gyulladásos betegség vagy fertőzés átmenetileg megemelheti, ezért a betegség alatt talált magas eredményt érdemes a teljes gyógyulás után megismételni. A módszerek abban különböznek, hogy tömeget vagy részecskeszámot adnak-e meg, ami megnehezíti a különböző laboratóriumok eredményeinek közvetlen összehasonlítását. Az LDL-koleszterinnel, a nem-HDL-koleszterinnel és az apolipoprotein B-vel együtt olvassák, mivel ezek az aterogén részecskék terhelését írják le, amelyhez ez a részecske hozzáadódik.
A referenciatartományok általános felnőtt értékek, és laboronként, módszerenként, életkor és nem szerint eltérhetnek. Tájékoztató jellegűek, nem diagnózis — az eredményeket beszélje meg orvosával.