Az alkalikus foszfatáz számos szövetben jelen lévő enzim, legnagyobb mennyiségben a máj epeútjaiban és a csontképző sejtekben. A vérszint e két forrás együttes kibocsátását tükrözi, kisebb hozzájárulással a bélből, terhesség idején pedig a méhlepényből. Egyszerre tanúskodik az epeelfolyásról és a csontanyagcseréről, ezért soha nem olvassák önmagában.
Ehhez a mutatóhoz még nincsenek eredmények.
Az emelkedett értékek leggyakrabban vagy akadályozott epeelfolyásból erednek, akár a májon belül, akár a nagyobb epeutakban, vagy fokozott csontaktivitásból, például gyógyuló törések, D-vitamin-hiány vagy Paget-kór esetén. Terhességben a mérsékelt emelkedés normális, a növekvő csontozatú gyermekeknél és serdülőknél pedig a kifejezett emelkedés is normális. Az alacsony értékek ritkák, és kísérhetik a csökkent működésű pajzsmirigyet, a cinkhiányt vagy egy ritka örökletes enzimhiányt. A referenciatartományon kívüli eredmény kiindulópont ahhoz, hogy az orvos megállapítsa, melyik szövetből származik.
A vérvétel előtt nem sokkal elfogyasztott zsíros étkezés megemelheti az értéket, ezért a vizsgálatot rendszerint éhgyomorra végzik, az alapszintet pedig a vércsoport és az életkor egyaránt befolyásolja. A forrását a GGT alapján különítik el, amely a máj eredetű formával együtt emelkedik, a csont eredetűvel viszont nem, epeúti probléma felmerülésekor pedig a bilirubinnal, az ALT-vel és az AST-vel együtt értelmezik.
A referenciatartományok általános felnőtt értékek, és laboronként, módszerenként, életkor és nem szerint eltérhetnek. Tájékoztató jellegűek, nem diagnózis — az eredményeket beszélje meg orvosával.